Alfa team

ÁVF e-logisztika

• 

"Az Adriai kikötők alkalmazási lehetőségei a Magyar Logisztikai Stratégia aspektusából"

Magyar Logisztikai Stratégia

•      kormányzati szintű,

•      megalapozó jellegű,

•      középtávú (2007-2013),

•      tematikus szakstratégia

 

Célja:

2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hub-ja legyen.

A stratégia cél a kormány logisztikával kapcsolatos átfogó fejlesztési irányait, céljait foglalja össze.

 

A stratégiai célt a következő átfogó célok támogatják:

• tranzit, hinterland potenciál kiaknázása, menedzsmentje
• versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások nyújtása, különösen a logisztika-intenzív ágazatok minőségi kiszolgálása
• korszerű technológiák használata
• korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás

 

Áruszállítás számokban

 

Az áruszállítási teljesítmény a rendszerváltás utáni jelentősen visszaesett elsősorban a vasúti területen.

Az ezredfordulótól a GDP növekedési ütemét rendre meghaladva 2007-re közel 80 százalékkal 53.764 milliárd tkm-re nőtt a teljesítmény

• 67 százaléka közúton
• 19 százaléka vasúton
• 11 százaléka csővezetékes
• 4 százaléka vízi úton realizálódott.

A növekedés az elmúlt 3 évben a közúton volt a leggyorsabb.

Magyarországtól keletre az áruszállításban a vasút meghatározó, míg nyugatra a közút és a vízi út a meghatározó.

 

Konténerforgalom Magyarországon

• Hazánk rakott konténer forgalma kb. 140-160 000 TEU, ennek döntő többségét a BILK és a Mahart Terminál teszi ki

• vidéki terminálok:

Székesfehérvár
Debrecen
Sopron stb…

• A piacon nagy a verseny a piac újrafelosztásáért.

• Az ICF mellett a Hungaria Intermodal, a Metrans, az Eurogate és egyes hajóstársaságok  saját vonatai versenyeznek a piacon.

• A konténerek, csereszekrények, félpótkocsik vasúti szállítása az ezredfordulótól közel 50 százalékkal nőtt, 2007-ben 3,6 millió tonnát ért el

• Egyre növekszik a vasúti áruszállításban a versenyképes irányvonatok száma és szerepe, bár 2005-ben súlyuk még elmaradt a szórt forgalométól.

• A Ro-Ro forgalom 2005-ben 11,6 ezer egység volt, mely jelentősen visszaesett az EU-s csatlakozásunkkal.

• 2007-ben a Ro-La vonatok közel 35 ezer kamiont szállítottak, mellyel közel 1 millió tonnával kevesebb terhelés érte az utakat.

• Jellemző a hazai piacra az import orientáltság, az importhoz képest jelentősen kevesebb az export, ezért több tízezer konténer kerül üresen Európa egyéb országaiban átfuvarozásra.

 

Konténerforgalom kontinensek között

 

Az európai nemzetközi kereskedelem 90%-ának lebonyolításában a kontinens

mintegy 1200 tengeri kikötője vesz részt.

•      elképzelhetetlen méreteket öltött

•      épülnek a korszerű, akár 10 000 TEU kapacitás feletti konténeres hajók

•      gőzerővel folyik a meglévő kikötők és terminálok kapacitásának bővítése

•      minden előkészítés ellenére elsődlegesen az Ázsiából, főleg Kínából érkező konténerek továbbításának szinte valamennyi európai fogadó kikötőben infrastrukturális (átrakási, tárolási, továbbítási) korlátai vannak.

 

A tengerparttal nem rendelkező Magyarország főként az észak-nyugat-európai kikötőkön keresztül bonyolítja tengerentúli forgalmát.

Ezen kikötők távol-keleti forgalom miatti telítődése, az adriai, fekete-tengeri kikötők felértékelődéséhez vezet.

 

Magyarországot és a szűkebb térséget érintő kikötők:

•      Hamburg

•      Bremerhaven

•      Koper

•      Trieste

•      közeljövőben Rijeka és Constantza játszik, illetve játszhat jelentős szerepet

 

Előnyeik:

-          egyrészt a tranzitidőben,

-          másrészt az összköltségben jelent fuvarozási előnyöket